Kapcsolt vállalkozás és annak következményei

Sokan nincsenek tisztában mit is jelent az a fogalom, hogy kapcsolt vállalkozás ezért összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat róla. Kiemelt fontosságot kell tulajdonítani ennek és a kapcsoltságot mindenképpen kezelni kell. Bővebben a témáról:
http://www.csepelikonyvelo.hu/kapcsolt-vallalkozas-es-kovetkezmenyei

Munkaerő kölcsönzés új szabályai 2012

Az eddigi szabályozás szerinte a kölcsönbe vevőnek annyi volt a dolga, hogy a munkavégzést koordinálja és irányítsa. 2012-től jelentős változás, hogy a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókat a kölcsönvevőnek is be kell jelenteni. Bővebb információkért kattintson az alábbi linkre.

http://www.csepelikonyvelo.hu/munkaero-kolcsonzes-uj-szabalyai-2012

Kötelező kamarai tagság gazdálkodó szervezeteknek 2012-től

...avagy amit elfelejtettek a szakmai továbbképzéseken. A már működő gazdálkodó szervezetek 2012. január 1-jétől számított 60 napon belül kötelesek kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni. bővebb információkért kattintson az alábbi linkre...

http://www.csaszarkovacs.hu/kotelezo-kamarai-tagsag-gazdalkodo-szervezeteknek

EKHO szabályai, hogyan marad 100 forintból 85 a zsebébe!

Sokan nem ismerik ezt az adózási módot, pedig a törvény által meghatározott foglalkozások esetén jelentős kedvezményeket lehet érvényesíteni. Bővebb információkért kattintson az alábbi linkre.
http://www.csaszarkovacs.hu/ekho-szabalyai

Mikor vegyem meg a BKV bérletet?

A 2012. január 1-jén hatályba lépő adótörvény változások miatt (a tavalyi évvel ellentétben) idén mindenképpen megéri előre megvásárolni a BKV bérletet. Ha szeretne többet megtudni kattintson a következő linkre.
http://www.csaszarkovacs.hu/mikor-vegyek-bkv-berletet

Hogyan kell számlázni 2012-ben?

Az időszaki elszámolású ügyletek esetén a fizetési határidő a teljesítés időpontja. Ezen ügyletek tipikusan a bérleti díjak, az üzemeltetési díjak, az időszakos elszámolású ügyletek. Ha szeretne többet megtudni kattintson az alábbi linkre.
http://www.csaszarkovacs.hu/hogyan-kell-szamlazni-az-afa-valtozas-miatt

Cégautó adó 2012

2012-ben jelentősen megváltozik a cégautó adó mértékének megállapítása. "17/E. § Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi KW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály jelzése alapján a következő... Ha szeretné megtudni a részleteket kattintson az alábbi linkre.
http://www.csaszarkovacs.hu/cegauto-ado-2012

Adóváltozások 2012

Következő bejegyzésünkben a leglényegesebb adótörvény változásokat mutatjuk be. Ha kíváncsi a részletekre kattintson az alábbi linkre.
http://www.csaszarkovacs.hu/legfontosabb-valtozasok-2012

Jövedéki adó visszatérítés

Azoknak az adózóknak, akik ellenszolgáltatás fejében vagy saját költségre kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló, legalább 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművel vagy nyerges vontatóval.... Ha szeretne megtudni részleteket csak annyi dolga van, hogy az alábbi linkre kattint.
http://www.csaszarkovacs.hu/jovedeki-ado-visszaigenyles

2012-ben is megéri az EVA!

Csak az a nagy kérdés, hogy kinek. Az egyszerűsített vállalkozói adót 2003-ban vezették be azért, hogy az alacsony költségekkel működő vállalkozások számára egy egyszerűbb adó alternatívát kínáljanak. Ha szeretne többet megtudni kattintson az alábbi linkre.
http://www.csaszarkovacs.hu/2012-ben-is-megeri-az-eva!

Ön is elköveti ezeket a hibákat???

Előző bejegyzésünk ezzel a cikkel teljesedik ki. Az volt a célunk, hogy mindenki tisztában legyen azzal mikor lehet alkalmazni a megbízási és egyéb jogviszonyokat illetve a munkaviszonyt. A foglalkoztatók ugyanis a járulékfizetési kötelezettség elkerülése érdekében az egyébként munkaviszony jellegű foglalkoztatásra is sok esetben megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek. Az ilyen szerződésekben azonban gyakran megtalálhatók olyan sajátos elemek, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a felek között munkaviszony jött létre, így a megkötött szerződés színleltnek minősül.

Nézzünk egy esetet ezzel kapcsolatban:

A vizsgálat helyszíni ellenőrzéssel kezdődött, mely során öt főt találtak munkavégzésre utaló körülmények között. Velük a foglalkoztatás körülményeivel kapcsolatos nyilatkozatot vettek fel. Eszerint egyéni, illetve társas vállalkozókként ingatlanközvetítési tevékenységet folytattak a vállalkozóval kötött együttműködési szerződés alapján.

A szerződést megvizsgálva a revízió megállapította, hogy a tartalom lényegében arra vonatkozott, hogy az érintett magánszemélyek ingatlanforgalmazói tevékenységet látnak el, mint megbízottak. A munkavégzéshez szükséges eszközöket azonban a megbízó biztosította, akárcsak az alkalmas munkaterületet (iroda), alapvető irodatechnikai berendezéseket (fénymásoló, számítógép, mobil és vezetékes telefon, fényképezőgép), marketingeszközöket, szakmai hátteret, irodaszereket, illetőleg a megbízó rendszeresen, havonta fizeti ki az esedékes jutalékot, a jutalék kifizetésének időpontja az adott hónapot követő hónap 5. napja. Az együttműködési szerződés a nem szabályozott kérdésekben az Üzletviteli Szabályzatot rendelte alkalmazni.

A vállalkozó előadta, hogy az ingatlanközvetítők az együttműködési szerződés megkötését megelőzően is nála dolgoztak, eladási megbízási szerződéseket kötöttek az ő nevében, önállóan, a saját aláírásukkal számlákat állítottak ki, adatlapokat töltöttek ki, fotóztak stb. Az együttműködési szerződés megkötésére csak akkor kerülhetett sor, amikor számlaképessé váltak, vagyis a vállalkozói igazolványukat megszerezték. Hivatkozott arra, hogy a közvetítőkkel folyamatosan tartotta a kapcsolatot személyesen vagy telefonon keresztül. Ő maga döntötte el, hogy hol és milyen formában reklámozzanak, a jutalékalku kizárólagosan az ő kompetenciájába tartozott. Az általa kinevezett és egyébként munkaviszonyban álló irodavezető osztotta be a megbízottakat ügyeletbe, amit hetente kétszer voltak kötelesek adni fél kilenctől fél hatig a megbízó irodájában. A megbízottak maguk helyett helyettest nem állíthattak. Az ingatlanközvetítők megerősítették, hogy az együttműködési szerződést megelőzően is végeztek ingatlanközvetítői tevékenységet a cégnél, önállóan értékesítettek ingatlanokat, valamint azt is, hogy az írásbeli szerződés megkötésének feltétele vállalkozói igazolvány kiváltása volt.

A fentiek alapján megállapítható volt, hogy a szerződő fél nem egy konkrét feladat, hanem egy adott munkakör folyamatos ellátására szerződött, amely során a megadott helyen és időben a megbízottnak a rendelkezésére kellett állnia. A munkát végző az őt megbízóval folyamatosan egyeztetve (reklámozás, engedmények, ügyeleti beosztás) végezte feladatát az megbízó munkaeszközeivel. Mindez alá- és fölérendeltségre utal. Az Együttműködési Szerződés megnevezésű megállapodás a munkaviszony öt lényeges elemét hordozta (így a munkáltató eszközeivel való munkavégzést, a munkáltató telephelyén, a munkáltató által meghatározott időben, a munkáltató utasításának megfelelően, bér jellegű kifizetés ellenében), a revízió a felek megállapodását munkaviszonynak minősítette és mulasztási bírságot szabott ki, továbbá az érintett telephely 12 nyitvatartási napra történő lezárását rendelte el.

Fontos kiemelni, hogy a tevékenység jellege megengedte a szerződés típusának megválasztását, a felek feltehető akarata, valamint a létrehozott jogviszony tényleges tartalma azonban kétségessé tette azt, hogy valóban megbízási, illetve önálló kereskedelmi ügynöki jogviszony jött volna létre a felek között. 

A megbízó az első fokú határozat ellen fellebbezést, annak eredménytelenségét követően pedig keresetet nyújtott be a megyei bírósághoz. A bíróság a keresetet elutasította. Megállapította ugyanis, hogy a vizsgált szerződések olyan mértékben tartalmaznak munkaviszonyra utaló kitételeket, hogy a tevékenység ennek következtében munkaviszony alapján végzett kereskedelmi ügynöki tevékenységnek minősíthető. A szerződés minősítése körében az adóhatóságok mérlegelési jogkörükben jártak el. Az e körben hozott határozatok jogszerűek.

A felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok értékelésével és mérlegelésével megállapította a tényállást, illetve a tényállás szerinti jogviszonyt minősítette, és a kötelezően előírt adójogi konzekvenciáit vonta le. 

Rámutatott arra, hogy a megbízottak ingatlanközvetítési, értékesítési és üzletkötési tevékenységet végeztek, ennek során kötelesek voltak személyesen közreműködni, más személyt munkavégzés céljából nem vehettek igénybe. Valamennyiüket a vállalkozó vette fel munkavégzés céljából, meghatározta munkaidejüket, munkarendjüket. Munkájukért a szerződés szerinti fizetésben részesültek. Az utasításokat a vállalkozótól kapták, vele alá-fölérendeltségi viszonyban álltak. A vállalkozó munkaeszközeivel, az általa meghatározott munkahelyen (telephelyen) előírt munkaidőben kellett a munkát elvégezni. A megbízó maga is úgy nyilatkozott, hogy a magánszemélyeknek minden kérdésben vele kellett egyeztetniük, a jutalék összegét is ő határozta meg, és a magánszemélyek kötelesek voltak a telephelyen lévő irodában munkát végezni. A kifejtettekre figyelemmel az együttműködési szerződés megnevezésű megállapodás valóban tartalmazza a munkaviszony lényeges és fő elemeit, a munkáltatót és munkavállalót megillető főbb jogokat és kötelezettségeket, így például a munkavállaló munkakörét és bérét, a munkavégzés helyét, az alá-fölérendeltségi viszonyt, a munkáltató utasítási jogát és munkaeszközeinek használatát.

A megbízó nem bizonyította azt, hogy a felek akarata önálló kereskedelmi ügynöki szerződés létrehozására irányult volna, mivel a magánszemélyek nyilatkozataiból az állapítható meg, hogy számukra kötelező volt a vállalkozói igazolvány kiváltása, és a szerződésekben fellelhető és ténylegesen megvalósult feltételeket maga a későbbi megbízó írta elő a magánszemélyeknek. Kacsándi Éva írása ezen felül a be nem jelentett gazdasági tevékenység, és az igazolatlan eredetű áru forgalmazásának jogkövetkezményeit is ismerteti.   

forrás: ado.hu

Ha Önök is rossz gyakorlatot követnek itt az ideje változtatni!! További kérdésekkel keresse budapesti könyvelő irodánk szakembereit.

www.csaszarkovacs.hu 

 

Mik a munkaviszonyos foglalkoztatás ismérvei??

A gyakorlatban gondot okoz a munkaviszony, valamint a vállalkozási és megbízási jogviszony elhatárolása. A munkaviszony fogalmát a törvény nem definiálja ugyan, de a munkaviszonyra jellemző sajátosságokat rendelkezései tartalmazzák. Fel kell tehát állítani egy olyan rendszert, melynek segítségével a munkajogviszony elhatárolható más jogviszonyoktól.

 
A jogviszony minősítése a jogalkalmazó, a munkaügyi felügyelet és a bíróságok feladata. "A jogviszony minősítése, a szerződés jellegének megítélése szempontjából nem az elnevezésnek, hanem a tartalmi elemeknek van döntő jelentőségük.

A munkajogviszony tradicionális ismérvei szerint a munkajogviszonyban az egyik fél arra vállal kötelezettséget, hogy a másik fél számára, annak irányítása alatt rendszeresen munkát végez. A munkajogviszony jellemzői a következők:

• Alá-fölérendeltségi kapcsolat van a felek között. A munkavégzés minden esetben önállótlan munkavégzést jelent.
• A munkáltató széleskörű utasításadási és irányítási joggal rendelkezik, mely a munkavégzés minden elemére kiterjed, a végrehajtás módját is meghatározhatja.
• A munkáltatót ellenőrzési jog illeti meg.
• A munkavállaló a munkáltató szervezet-rendszerébe integráltan végzi a munkakörébe tartozó munkát, a munkavégzés rendszeres és folyamatos.
• Munkavállalói oldalon csak természetes személy állhat.
• A munkavégzés kizárólag személyesen történhet.
• A munkavállaló munkájáért bért kap.
• A munkavállaló a munkáltató eszközeivel, az általa megjelölt helyen végzi a munkát.
• A munkavégzés költségét a munkáltató viseli.

A munkaviszonyt meghatározó elsődleges minősítő jegyek az Irányelv szerint:

• a tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat-meghatározás, az elvégzendő feladat közvetlenül és konkrétan kerül meghatározásra, folyamatosan, ismétlődően jelentkezik, jellemző rá a rendszeresség, a munkát végző egyoldalúan kötelezhető a feladatok ellátásra;
• a személyes munkavégzési kötelezettség;
• a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége, a munkavállaló rendelkezésre állása, adott helyen időben munkára képes állapotban megjelenni;
• alá-fölérendeltségi viszony, jellemző a hierarchikus kapcsolat, a munkavállaló feladatát munkaszervezeti egységbe tagozódva, beosztottként látja el, vagy maga gyakorol munkáltatói jogkört; a munkáltató egyoldalúan utasíthatja;

A munkaviszonyt meghatározó másodlagos minősítő jegyek az Irányelv szerint:

• a munkáltató irányítási, utasításadási és ellenőrzési joga a munkavégzés minden fázisára, a részletekre is kiterjed; folyamatos az egyeztetés és ellenőrzés;
• a munkavégzés időtartamát, a munkaidő beosztását a munkáltató határozza meg, (kivéve például, amikor a munkavállaló kötetlen munkaidőben dolgozik, vagy a távmunkavégzés, amikor a munkavállaló maga határozhatja meg a munkaideje beosztását);
• a munkavégzés helyének meghatározása; általában a munkáltató székhelyén, telephelyén kell a munkát elvégezni;
• az elvégzett munka díjazása rendszeresen, általában havonta esedékes;
• a munkavégzés a munkáltató által rendelkezésre bocsátott eszközökkel, erőforrásokkal, nyersanyagokkal történik, és nem a munkavállaló saját eszközeivel;
• a biztonságot, egészséget nem veszélyeztető munkakörülményeket a munkáltatónak kell biztosítania;
• a munkaszerződést a Munka tv. 76. § (2) bekezdés alapján kötelező írásba foglalni, amelyről a munkáltatónak kell gondoskodnia.

Budapesti könyvelő irodánk szakembereit a következő weboldalon keresztül érheti el.
www.csaszarkovacs.hu

 
 
  

Egyéni vállalkozók figyelem!!

Nagy körültekintést igényel, hogy egy adott kiadás rendezésére kinek a pénzét használja. A vállalkozás, vagy saját pénzét költi. A következő néhány bekezdéssel nyilvánvalóvá válik mindenki számára mi a rossz és mi a jó gyakorlat. Milyen szankciókkal járhat ha nem vagyunk elég körültekintőek.

Az egyéni vállalkozóként folytatott vállalkozói tevékenység egyik nagyon fontos jellemzője, hogy a vállalkozás és a vállalkozás tulajdonosa, a magánszemély nem különül el egymástól. Az egyéni vállalkozók nagy többsége úgy is gondolkodik, hogy az egyéni vállalkozás pénze egyben az ő pénze is, illetve az ő pénze egyben az egyéni vállalkozás pénze is. A vállalkozása pénzét az egyéb pénzétől nem különíti el, az éppen felmerülő kiadásokat a zsebében lévő pénzből egyenlíti ki.

Ezen eljárás azonban egyáltalán nem felel meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseinek, azok szerint ugyanis az egyéni vállalkozónak minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy kiadást eredményező gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítania, amelynek adatait a nyilvántartásaiban is rögzítenie kell. Amennyiben az egyéni vállalkozó egy beszállítói számlát nem az egyéni vállalkozás pénzeszközeivel, hanem az egyéb pénzeszközeivel fizet ki, akkor lényegében kölcsönt nyújt az egyéni vállalkozásának, amelyről minden esetben bizonylatot kell kiállítani, s amely gazdasági eseményt a nyilvántartásaiban is szerepeltetnie kell. 

Az adóhatóság által végzett ellenőrzések tapasztalatai szerint azonban a tőkebetétek dokumentálása és nyilvántartása az esetek jelentős részében még ma sem történik meg. A mulasztást egyrészt az adózás rendjéről szóló törvény mulasztási bírsággal szankcionálja, másrészt ezen mulasztás lényegesen megnehezíti az egyéni vállalkozás pénzmozgásainak nyomon követhetőségét, az adóellenőrzés során annak rekonstruálását, hogy a bevallott bevételek által nem fedezett kiadásokat le nem könyvelt tőkebetétekből, vagy eltitkolt bevételből finanszírozta-e az egyéni vállalkozó. 

 forrás: apeh.hu 

Ha kérdése van a fenti szabályozással kapcsolatban keresse fel budapesti könyvelő irodánk szakembereit.

www.csaszarkovacs.hu  

 

Amit egyesületi tagként tudnod kell !!

Következő blog bejegyzésünkben azoknak szeretnénk néhány fontos információval szolgálni akik tagjai valamilyen egyesületnek, vagy tervezik, hogy belépnének egy egyesületbe. Ilyenkor mindenki fejébe megfordul, hogy mit is jelent pontosan tagja lenni egy egyesületnek, milyen jogaink és kötelezettségeink lesznek ezáltal.

Egyesület - mi az?

- Önkéntesen létrehozott társadalmi szervezet

- Önkormányzattal rendelkezik, önkormányzati elven működik
- Az alapszabályában meghatározott célra alakul
- Nyilvántartott tagsággal rendelkezik
- A céljainak elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét.
- Több egyesület közösen létrehozhat újabb szervezetet, ez a szövetség

Ki lehet egy egyesület tagja?
Magánszemély, 18 év alatti személy is, és nem magyar állampolgár is.

Milyen kötelezettségei és jogai vannak az egyesületi tagoknak?

Jogai:
- A tag részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein
- Választhat és választható az egyesület szerveibe
- Köteles eleget tenni az alapszabályban foglalt kötelességeinek
Kötelezettségei:

- A tag kötelessége a tagdíj fizetése, amely az egyesület sajátos bevételi forrása.

Tagi jogviszony — mit kell tudni róla?

Az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog és egyik alapvető elve az önkéntesség. A tag tehát kizárólag önkéntesen, szabad akaratából léphet be az egyesületbe, saját elhatározásából tartja fenn tagsági jogviszonyát és azt szintén saját akaratából szűntetheti meg.

Tehát senkit nem lehet kötelezni arra, hogy egy egyesületben tag legyen és az alapszabály sem teheti kötelezővé az egyesületi tagságot. Az egyesület tagjai egyenlőek. Csak látszólagos ellentmondás az, hogy a pártoló vagy tiszteletbeli tag általában kevesebb jogosítvánnyal rendelkezik, mint a rendes tag.

A demokratikus működés nem attól demokratikus, hogy mindenkinek egyenlő jogai vannak, hanem attól, hogy az alapításkor el kell dönteni, hogy a tagok státuszát pontosan körülírva és meghatározva. Így mindenki tudja, hogy milyen feltételekkel lehet a szervezetbe belépni és ott neki milyen jogai és kötelezettségei keletkeznek.

Milyen különféle tagjai lehetnek egy egyesületnek?

- Rendes tag: jogai és kötelezettségei az egyesület viszonylatában teljesek
- Pártoló tag: aki az egyesület céljaival egyetértve támogatja annak működését, céljai elérését, de általában nem rendelkezik a rendes tag teljes jogosítványaival
- Tiszteletbeli tag: aki általában kimagasló szakmai vagy társadalmi értékei alapján, hírnevével támogatja az egyesületet és általában szintén nem rendelkezik a rendes tagokat megillető jogosítványokkal
- Alapító tag: az első 10 tag, akik létrehozták a szervezetet

Egyesületi tagdíj - mit kell róla tudni?

Az egyesület speciális bevételi forrása a tagdíj. Célja, hogy egyrészt bevételi forrása legyen a szervezetnek, másrészt a szervezethez tartozást is erősítse, harmadrészt, hogy a szervezet számára valamennyi vagyoni forrást biztosítson. 

Ha a tag a tagdíjfizetést huzamosabb ideig — jellemzően egy éven túl- elmulasztja, az a tag kizárásának indoka lehet.

Hogyan, mikor szűnik meg a tagsági viszony?

- A tag meghal vagy megszűnik. A tagsági jog nem örökölhető.
- A tag önkéntesen megszűnteti a jogviszonyát, az egyesületből kilép
- A tagot kizárják
- Kivételes esetben összeférhetetlenség következik be (például honvédség és rendvédelmi szervezetek tagjai esetén szolgálati szabályzattal ütközhet az egyesületi tagság)

Ezek azok a legfontosabb információk, amit érdemes tudni arról, mit is jelent pontosan tagja lenni egy egyesületnek. 

forrás: nonprofit.hu

Ha fenti témával bármilyen kérdése van forduljon budapesti könyvelő irodánk szakembereihez.

www.csaszarkovacs.hu

Az ár akciók helyett válassza a megbízhatóságot!

Vége az üdülési csekknek itt a Széchenyi Pihenő Kártya!

Ebben a bejegyzésünkben néhány mondatban bemutatjuk a Széchenyi Pihenő Kártyát, ami a cafeteria rendszer új eleme, az üdülési csekk utódja.

A kormány célja, hogy a belföldi turizmus és pihenés, üdülés, egészségmegőrzés támogatásával egyidejűleg a SZÉP Kártya rövid időn belül kiváltsa az üdülési csekket. A SZÉP Kártya 2011. január 1-jétől bekerült az Szja törvénybe, mint kedvezően adózó béren kívüli juttatás. A Kártya indulása 2011. július 1-je, azonban a rendszer kiépítésének és az új juttatási forma munkáltatók általi bevezetésének időigénye miatt ez a juttatási lehetőség várhatóan 2012-re formálódik ki. Emiatt mindkét juttatás várhatóan 2012 végéig párhuzamosan is felhasználható marad.

A SZÉP Kártya 2011-től a munkáltató által nyújtható béren kívüli juttatások egy formája. Az Szja törvény értelmében ilyen juttatás nyújtása esetén a munkáltatót terheli az adókötelezettség (1,19-szeres adóalap kiegészítés után 16%). Az üdülési csekkhez hasonlóan a munkáltató utalványokat vásárol egy kibocsátótól a munkavállaló részére, azonban az üdülési csekktől eltérően, ezek az utalványok elektronikusak, melyek a munkavállalónak a kártya kibocsátójánál vezetett egyéni számláján kerülnek jóváírásra, és elektronikus utalványkártya formájában elérhetőek. A munkavállaló évente (akár több munkáltatótól is, de összesen) maximum 300 ezer forint összegig részesülhet ilyen juttatásban kedvező adózás mellett. Természetesen a fenti összeghatárt meghaladó juttatásra is lehetőség van, azonban a többletjuttatást már 27%-os eho-kötelezettség is terheli. 

Ha kérdése van a  fenti juttatással kapcsolatban lépjen kapcsolatba budapesti könyvelő irodánk szakembereivel.

Az akciók helyett válassza a megbízhatóságot!!

www.csaszarkovacs.hu

Elmarasztalt az EU a hatályos magyar áfa törvény miatt!

Az Európai Bíróság 2011. július 28-ai ítélete szerint a magyar áfa szabályozás ellentétes az áfa-irányelv rendelkezéseivel. Megnövekvő visszaigénylésekre számíthat a költségvetés.

Az ítélet által elmarasztalt szabályozás értelmében, amennyiben az adóbevallási időszakban az adóalany beszerzéseihez kapcsolódó levonható áfa összege meghaladja a fizetendő áfa összegét, az adóalany csak a pénzügyileg rendezett beszerzéseihez kapcsolódó áfa összegét igényelheti vissza.

A pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó áfa összege továbbvihető a következő adó-megállapítási időszakra.

A pénzügyi rendezés adó-visszaigénylési jog feltételeként történő előírása ellentétes az áfa-irányelv rendelkezéseivel, mivel a szabályozás az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének többszöri elhalasztását eredményezheti, ezáltal akadályozhatja az áfa ésszerű határidőn belül történő visszatérítését.

Az ítéletet követően várható az elmarasztalt szabályozás megváltoztatása. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a Kormány az Európai Bíróság ítéletét tudomásul vette, a Nemzetgazdasági Minisztérium megteszi a szükséges intézkedéseket az áfa-szabályozást illetően, az alternatívákat a lehető legrövidebb időn belül a kormány elé terjeszti. Tekintettel arra, hogy az elmarasztalt szabályozás elsősorban likviditási terhet okoz az adóalanyok számára, annak megváltoztatására várhatóan nem visszamenőleges hatállyal kerül sor.

Ennek következtében szinte biztos, hogy meg fognak nőni az áfa visszaigénylések. A megnövekvő  visszaigénylések  miatt  folyamatosan kisebb  forgalmi  adóval  lehet   számolni  a  költségvetésben,  amit  feltehetően  más  bevétellel  kell  pótolni,  vagy a  kiadásokat  szükséges  csökkenteni.

forrás: adozona.hu

Ha további információkat szeretne megtudni a témával kapcsolatban, hogyan érinti ez vállalkozását, lépjen kapcsolatba szakembereinkkel.

www.csaszarkovacs.hu