2011. augusztus 5., péntek

Ön is elköveti ezeket a hibákat???

Előző bejegyzésünk ezzel a cikkel teljesedik ki. Az volt a célunk, hogy mindenki tisztában legyen azzal mikor lehet alkalmazni a megbízási és egyéb jogviszonyokat illetve a munkaviszonyt. A foglalkoztatók ugyanis a járulékfizetési kötelezettség elkerülése érdekében az egyébként munkaviszony jellegű foglalkoztatásra is sok esetben megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek. Az ilyen szerződésekben azonban gyakran megtalálhatók olyan sajátos elemek, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a felek között munkaviszony jött létre, így a megkötött szerződés színleltnek minősül.


Nézzünk egy esetet ezzel kapcsolatban:

A vizsgálat helyszíni ellenőrzéssel kezdődött, mely során öt főt találtak munkavégzésre utaló körülmények között. Velük a foglalkoztatás körülményeivel kapcsolatos nyilatkozatot vettek fel. Eszerint egyéni, illetve társas vállalkozókként ingatlanközvetítési tevékenységet folytattak a vállalkozóval kötött együttműködési szerződés alapján.

A szerződést megvizsgálva a revízió megállapította, hogy a tartalom lényegében arra vonatkozott, hogy az érintett magánszemélyek ingatlanforgalmazói tevékenységet látnak el, mint megbízottak. A munkavégzéshez szükséges eszközöket azonban a megbízó biztosította, akárcsak az alkalmas munkaterületet (iroda), alapvető irodatechnikai berendezéseket (fénymásoló, számítógép, mobil és vezetékes telefon, fényképezőgép), marketingeszközöket, szakmai hátteret, irodaszereket, illetőleg a megbízó rendszeresen, havonta fizeti ki az esedékes jutalékot, a jutalék kifizetésének időpontja az adott hónapot követő hónap 5. napja. Az együttműködési szerződés a nem szabályozott kérdésekben az Üzletviteli Szabályzatot rendelte alkalmazni.

A vállalkozó előadta, hogy az ingatlanközvetítők az együttműködési szerződés megkötését megelőzően is nála dolgoztak, eladási megbízási szerződéseket kötöttek az ő nevében, önállóan, a saját aláírásukkal számlákat állítottak ki, adatlapokat töltöttek ki, fotóztak stb. Az együttműködési szerződés megkötésére csak akkor kerülhetett sor, amikor számlaképessé váltak, vagyis a vállalkozói igazolványukat megszerezték. Hivatkozott arra, hogy a közvetítőkkel folyamatosan tartotta a kapcsolatot személyesen vagy telefonon keresztül. Ő maga döntötte el, hogy hol és milyen formában reklámozzanak, a jutalékalku kizárólagosan az ő kompetenciájába tartozott. Az általa kinevezett és egyébként munkaviszonyban álló irodavezető osztotta be a megbízottakat ügyeletbe, amit hetente kétszer voltak kötelesek adni fél kilenctől fél hatig a megbízó irodájában. A megbízottak maguk helyett helyettest nem állíthattak. Az ingatlanközvetítők megerősítették, hogy az együttműködési szerződést megelőzően is végeztek ingatlanközvetítői tevékenységet a cégnél, önállóan értékesítettek ingatlanokat, valamint azt is, hogy az írásbeli szerződés megkötésének feltétele vállalkozói igazolvány kiváltása volt.

A fentiek alapján megállapítható volt, hogy a szerződő fél nem egy konkrét feladat, hanem egy adott munkakör folyamatos ellátására szerződött, amely során a megadott helyen és időben a megbízottnak a rendelkezésére kellett állnia. A munkát végző az őt megbízóval folyamatosan egyeztetve (reklámozás, engedmények, ügyeleti beosztás) végezte feladatát az megbízó munkaeszközeivel. Mindez alá- és fölérendeltségre utal. Az Együttműködési Szerződés megnevezésű megállapodás a munkaviszony öt lényeges elemét hordozta (így a munkáltató eszközeivel való munkavégzést, a munkáltató telephelyén, a munkáltató által meghatározott időben, a munkáltató utasításának megfelelően, bér jellegű kifizetés ellenében), a revízió a felek megállapodását munkaviszonynak minősítette és mulasztási bírságot szabott ki, továbbá az érintett telephely 12 nyitvatartási napra történő lezárását rendelte el.

Fontos kiemelni, hogy a tevékenység jellege megengedte a szerződés típusának megválasztását, a felek feltehető akarata, valamint a létrehozott jogviszony tényleges tartalma azonban kétségessé tette azt, hogy valóban megbízási, illetve önálló kereskedelmi ügynöki jogviszony jött volna létre a felek között. 

A megbízó az első fokú határozat ellen fellebbezést, annak eredménytelenségét követően pedig keresetet nyújtott be a megyei bírósághoz. A bíróság a keresetet elutasította. Megállapította ugyanis, hogy a vizsgált szerződések olyan mértékben tartalmaznak munkaviszonyra utaló kitételeket, hogy a tevékenység ennek következtében munkaviszony alapján végzett kereskedelmi ügynöki tevékenységnek minősíthető. A szerződés minősítése körében az adóhatóságok mérlegelési jogkörükben jártak el. Az e körben hozott határozatok jogszerűek.

A felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok értékelésével és mérlegelésével megállapította a tényállást, illetve a tényállás szerinti jogviszonyt minősítette, és a kötelezően előírt adójogi konzekvenciáit vonta le. 

Rámutatott arra, hogy a megbízottak ingatlanközvetítési, értékesítési és üzletkötési tevékenységet végeztek, ennek során kötelesek voltak személyesen közreműködni, más személyt munkavégzés céljából nem vehettek igénybe. Valamennyiüket a vállalkozó vette fel munkavégzés céljából, meghatározta munkaidejüket, munkarendjüket. Munkájukért a szerződés szerinti fizetésben részesültek. Az utasításokat a vállalkozótól kapták, vele alá-fölérendeltségi viszonyban álltak. A vállalkozó munkaeszközeivel, az általa meghatározott munkahelyen (telephelyen) előírt munkaidőben kellett a munkát elvégezni. A megbízó maga is úgy nyilatkozott, hogy a magánszemélyeknek minden kérdésben vele kellett egyeztetniük, a jutalék összegét is ő határozta meg, és a magánszemélyek kötelesek voltak a telephelyen lévő irodában munkát végezni. A kifejtettekre figyelemmel az együttműködési szerződés megnevezésű megállapodás valóban tartalmazza a munkaviszony lényeges és fő elemeit, a munkáltatót és munkavállalót megillető főbb jogokat és kötelezettségeket, így például a munkavállaló munkakörét és bérét, a munkavégzés helyét, az alá-fölérendeltségi viszonyt, a munkáltató utasítási jogát és munkaeszközeinek használatát.

A megbízó nem bizonyította azt, hogy a felek akarata önálló kereskedelmi ügynöki szerződés létrehozására irányult volna, mivel a magánszemélyek nyilatkozataiból az állapítható meg, hogy számukra kötelező volt a vállalkozói igazolvány kiváltása, és a szerződésekben fellelhető és ténylegesen megvalósult feltételeket maga a későbbi megbízó írta elő a magánszemélyeknek. Kacsándi Éva írása ezen felül a be nem jelentett gazdasági tevékenység, és az igazolatlan eredetű áru forgalmazásának jogkövetkezményeit is ismerteti.
   

forrás: ado.hu


Ha Önök is rossz gyakorlatot követnek itt az ideje változtatni!! További kérdésekkel keresse budapesti könyvelő irodánk szakembereit.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése