Elmarasztalt az EU a hatályos magyar áfa törvény miatt!

Az Európai Bíróság 2011. július 28-ai ítélete szerint a magyar áfa szabályozás ellentétes az áfa-irányelv rendelkezéseivel. Megnövekvő visszaigénylésekre számíthat a költségvetés.

Az ítélet által elmarasztalt szabályozás értelmében, amennyiben az adóbevallási időszakban az adóalany beszerzéseihez kapcsolódó levonható áfa összege meghaladja a fizetendő áfa összegét, az adóalany csak a pénzügyileg rendezett beszerzéseihez kapcsolódó áfa összegét igényelheti vissza.

A pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó áfa összege továbbvihető a következő adó-megállapítási időszakra.

A pénzügyi rendezés adó-visszaigénylési jog feltételeként történő előírása ellentétes az áfa-irányelv rendelkezéseivel, mivel a szabályozás az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének többszöri elhalasztását eredményezheti, ezáltal akadályozhatja az áfa ésszerű határidőn belül történő visszatérítését.

Az ítéletet követően várható az elmarasztalt szabályozás megváltoztatása. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a Kormány az Európai Bíróság ítéletét tudomásul vette, a Nemzetgazdasági Minisztérium megteszi a szükséges intézkedéseket az áfa-szabályozást illetően, az alternatívákat a lehető legrövidebb időn belül a kormány elé terjeszti. Tekintettel arra, hogy az elmarasztalt szabályozás elsősorban likviditási terhet okoz az adóalanyok számára, annak megváltoztatására várhatóan nem visszamenőleges hatállyal kerül sor.

Ennek következtében szinte biztos, hogy meg fognak nőni az áfa visszaigénylések. A megnövekvő  visszaigénylések  miatt  folyamatosan kisebb  forgalmi  adóval  lehet   számolni  a  költségvetésben,  amit  feltehetően  más  bevétellel  kell  pótolni,  vagy a  kiadásokat  szükséges  csökkenteni.

forrás: adozona.hu

Ha további információkat szeretne megtudni a témával kapcsolatban, hogyan érinti ez vállalkozását, lépjen kapcsolatba szakembereinkkel.

www.csaszarkovacs.hu

Szeptembertől elveszik a külföldi rendszámot

Ha a közúti, telephelyi ellenőrzés során kiderül, hogy a külföldi rendszámú járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó törvényi szabályok szerint a járművet jogellenesen használják, akkor a külföldi hatósági jelzést és engedélyt a helyszínen el kell venni, és azt az elvétel okának megjelölésével együtt nyolc napon belül meg kell küldeni a jármű belföldi üzembentartója vagy a vezető lakóhelye, székhelye, telephelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.

A hatóság az így megküldött rendszámot bevonja, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a belföldi üzembentartót, hogy ha a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem kezdeményezi az autó belföldi forgalomba helyezését, akkor a bevont hatósági jelzést és forgalmi engedélyt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala útján megküldi a kiállító külföldi hatóságnak.

Ha a jármű üzembentartója vagy vezetője a hatósági eljárásban a döntés jogerőre emelkedéséig okirattal igazolja, hogy jogszerűen közlekedett külföldi rendszámú autójával, a hatósági engedélyt és jelzést visszakapja, a bevonásra vonatkozó eljárást pedig megszüntetik.

Az Országgyűlés július 4-én döntött a külföldi rendszámú járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó szabályok megváltoztatásáról, így szeptembertől az üzembentartók nem hivatkozhatnak külföldi szokásos tartózkodási helyükre a nem magyar rendszám használatakor, azt csak a rendszeres külföldi munkavégzéssel, vagy a magyarországi forgalomba helyezés megkezdésével igazolhatják.

A külföldi rendszámú autót vezetőkre vonatkozó szabályok is szigorodnak szeptembertől, a járművet ezentúl is bárki vezetheti harminc napig Magyarországon, de ehhez ezentúl rendelkezniük kell az üzemben tartó írásos hozzájárulásával, amelyen a birtokba adás időpontját is meg kell jelölni. Az új feltételek betartását közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni az ellenőrzések során.


forras: ado.hu

www.csaszarkovacs.hu

Béremelés adómentesen 2011-ben

Biztosak vagyunk benne, hogy sok vállalkozó fejében megfordult már, hogyan tudná az alkalmazottai fizetését emelni a leghatékonyabb (jelen esetben költség szempontjából) módon. Jelen bejegyzésünkben a munkavállalóknak adómentesen adható juttatásokat fogjuk áttekinteni.Amit előljáróban tudni érdemes tudni a vállalkozóknak:

Az adófizetési kötelezettség főszabályként a juttatás időpontjában keletkezik, de a korábbi években megszokott természetbeni juttatások fogalma 2011-től megszűnt, helyette a személyi jövedelemadó törvényben új juttatási típusok kerültek meghatározásra, és az egyes juttatások fogalma és adózása is jelentős
mértékben átalakult.

A személyi jövedelemadó törvény alapján 2011-től az alábbi nem pénzbeli juttatási típusokat különböztetjük meg:

1. Reprezentáció
2. Üzleti ajándék
3. Adómentes juttatások
4. Béren kívüli juttatások
5. Egyes meghatározott juttatások
6. Minden egyéb, a fenti kategóriákba be nem sorolható nem pénzbeli
juttatás (meg nem határozott juttatások)

Ezek közül jelen bejegyzésünkben ahogy említettük a 3. csoportot fogjuk áttekinteni.

Adómentesek azok a juttatások, amelyeket a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete meghatároz. Ide tartoznak például:

- temetési segély (1. sz. melléklet 8.6.e.)
- károsultnak elemi kár, katasztrófa esetén adott juttatás (1. sz. melléklet 6.1.)
- bölcsődei szolgáltatás (1. sz. melléklet 8.6.c.)
- foglalkozás- egészségügyi szolgáltatás (1. sz. melléklet 8.6.d.)
- szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés (a feltételek fennállása esetén) (1. sz. melléklet 8.6.f.)
- a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat
- sportversenyen, -vetélkedőn nyert érem, serleg, trófea (1. sz. melléklet 8.17.)
- a kifizető által ugyanazon magánszemélynek évente legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet, (1. sz. melléklet 8.28.)
- a törvény előírásainak megfelelő munkaruházat biztosítása (1. sz. melléklet 9.2.)
- a törvénynek megfelelő csoportos személyszállítás (1. sz. melléklet 8.11.)
- lakáscélú munkáltatói támogatás (1. sz. melléklet 2.1, 9.3.)
- kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, balesetbiztosítás,teljes-és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás, ha a biztosítottak köre egyénileg meghatározott(1. sz. melléklet 6.3.)

Ezekkel az adómentes juttatásokkal kapcsolatban a cégvezető feladata a bizonylatok eljuttatása a könyvelés részére.

Ha bármi kérdése van akár a fenti akár a többi juttatási lehetőséggel kapcsolatban, forduljon könyvelő, adótanácsadó szakembereinkhez.

www.csaszarkovacs.hu

Néhány dolog amit a start kártyáról tudni érdemes

Sok vállalkozó nem is sejti, hogy mennyit takaríthat meg abban az esetben ha start kártya kiváltására jogosult munkavállalót alkalmaz. A start kártya nyújtott kedvezmények nem titkolt célja, hogy a fiatal pályakezdő, tapasztalattal nem rendelkező munkavállalók könnyebb elhelyezkedését támogassák.

A kártya adóhatóságnál történő kiváltása mindig a munkavállaló feladata. Amennyiben már létrejött a jogviszony, abban az esetben már nincs mód az igénylésre, hiszen e nélkül is sikerült az érintettnek munkát találnia. Az eljárás során az adóhatóság egy sor kérdésben nyilatkoztatja az érintett munkavállalót, aki erre fel szeretne készülni, a 31/2005. (IX. 29.) PM rendeletből tájékozódhat. Nagyon fontos, tehát a jogosultaknak figyelni, hogy még a munkaviszony megkötése előtt ki legyen váltva a kártya.

A kedvezményt érvényesítő munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START-kártyát megőrizni, és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a pályakezdő fiatal részére visszaszolgáltatni. Ebből következően többes jogviszony esetén is csak egy foglalkoztató jogosult a kedvezményre.

Amit még érdemes tudni, hogy a START PLUSZ, illetve a START EXTRA kártyát az igénylő legkésőbb 2011. december 31-éig válthatja ki, és ezek alapján a munkaadót legfeljebb 2013. december 31-éig illeti meg az e törvény szerinti járulékkedvezmény.

START-kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség, ide nem értve a START-kártya elvesztése és megsemmisülése miatti új igénylését, valamint megrongálódása miatti cseréjét. 

Következő bejegyzésünkben olvashatnak majd a munkáltatót megillető kedvezmények  százalékos mértékéről. Kérdéseivel forduljon könyvelő kollégáinkhoz.

www.csaszarkovacs.hu 

 

Kinek kell cégautó adót fizetni.

Tisztelt cégvezetők, könyvelő kollégák. Egy kis emlékeztető a cégautó adó fizetéssel kapcsolatban. Viszonylag új adónemről van szó és mint ilyen hajlamosak lehetünk elfelejteni. Leginkább olyankor amikor sok egyéb más teendőnk is van. Nemrég zárultak le az éves zárások és máris itt a második negyedéves áfa bevallás, a második negyedéves cégautó adó bevallás. Igaz éves adó, de fél évente vallani és fizetnünk kell a szakképzési hozzájárulást.

Visszatérve tehát a cégautó adóra, kinek mennyit kell fizetnie.

Adóbevallási kötelezettség keletkezik minden vállalkozás tulajdonában álló személygépkocsi után, illetve fizetni kell azoknak a magánszemély tulajdonosoknak is, akiknél az autóval kapcsolatosan költségelszámolás történik (Kivéve, ha a munkábajárás címén vagy kiküldetési rendelvénnyel történik.). Ennek megfelelően, ha az egyéni vállalkozók a személygépkocsi használatával kapcsolatban költséget szeretnének elszámolni, adót kell fizetniük. Ez alól kivétel, ha az útnyilvántartás nélküli havi 500 km-es átalányt alkalmazzák.

Az adó mértéke, havonta:
- 1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7000 Ft,
- egyéb személygépkocsi esetén 15 000 Ft.

A negyedévre fizetendő cégautó-adóból levonható az önkormányzati adóhatóság által kivetéses módszerrel megállapított gépjárműadó (súlyadó), amennyiben az adott időszakban a személygépkocsi után a cégautó-adó és gépjárműadó-fizetési kötelezettség egyaránt fennállt.

A levonásnak vannak feltételei: 

A cégautóadónak és a gépjárműadónak ugyanarra a személygépkocsira kell vonatkoznia. A cégautóadót és a gépjárműadót ugyanannak az adóalanynak kell viselnie. Ha a tulajdonos és az üzembentartó elválik egymástól, akkor nem csökkenthető a kötelezettség. Az időszakoknak is egyezni kell, csak azon hónapok vonható le, melyekre mindkét kötelezettség fennáll. Egy évközi eladás kapcsán a cégautóadót a továbbiakban nem kell fizetni, de a gépjárműadót igen. A gépjárműadó-fizetési kötelezettségének határidőben eleget kell tenni. A késedelmesen megfizetett gépjárműadó sem utólag, sem a késedelmes befizetést követően esedékes cégautó-adóból nem vonható le.

A cégautóadót havi bontásban negyedévente kell bevallani és negyedévente kell megfizetni.Akinek tehát az autója a cég tulajdonában van, a 01-es bevallást negyedévente akkor is le kell adni, ha egyébként a bevallásra évente lenne kötelezett. És ez vonatkozik az eva alanyokra is.

Ne feledjük tehát a fizetendő áfa, szakképzési hozzájárulás mellett kiküldeni ügyfeleinknek a fizetendő cégautó adót sem.

Ha kérdése van a témával kapcsolatban lépjen kapcsolatba könyvelő, adótanácsadó kollégánkkal.

www.csaszarkovacs.hu

Minden olyan cégvezetőnek szükséges fizetőképességi nyilatkozatot...

...készítenie, ahol a tulajdonosok osztalék jóváhagyásáról döntöttek. A Gt. 131. §-a további feladatokat határoz meg. Biztosak vagyunk benne, hogy minden cégvezető találkozott már az osztalékfizetés intézményével, de legalábbis már hallott róla. Abban is biztosak vagyunk, hogy nem minden cégvezető hallott már arról a könyvelőjétől, hogy a taggyűlési határozaton kívül milyen egyéb teendőik illetve teendőink vannak ilyenkor.

A számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A taggyűlés a jóváhagyásról az ügyvezetőnek, – és ha a társaságnál felügyelőbizottság működik – a felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára dönt. A mérleg (számviteli törvény szerinti beszámoló) elfogadásával együtt lehet határozni az eredmény felosztásáról, vagyis osztalékfizetésről.

A Gt. 131. § (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek (azaz, ez a kötelezettség bt-kre, kkt-re nem tejed ki, a kft-re viszont igen) írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.

Az elektronikus úton történő benyújtást egyesek többféleképpen értelmezik, sőt vannak még olyan cégbíróságok is, akik a papír alapú adatszolgáltatást sem utasítják vissza.

A törvény előírása szerint a dokumentumot digitális aláírással ellátott formában kell továbbítani. Ettől eltérő gyakorlat ügyében javasoljuk, mindenki a saját területileg illetékes cégbíróságnál érdeklődjön, hogy mit fogadnak el.

Olyan értesülések is terjedni látszanak, hogy digitális aláírás nélkül, egy ?sima? e-mail formájában is lehet a kötelezettséget teljesíteni. Ezzel persze az lehet a probléma, hogy semmilyen visszaigazolásunk nincs, hogy a kötelezettséget teljesítettük. Míg a levélnél a feladóvevényt, digitális aláírással ellátott küldésnél pedig elektronikus visszaigazolást kapunk. Sőt az utóbbinál a cégbíróság a feldolgozás után még végzést is küld.

A nyilatkozat címzettje a taggyűlés, illetve a cégbíróság is. A nyilatkozat szövegszerű tartalma a törvényi rendelkezés alapján a következő lehet: „Alúlírott ügyvezető nyilatkozom, hogy a 2009. évre megállapított osztalék a Gt.131.§-ának rendelkezéseire is figyelemmel kifizethető, a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. "

Ha kérdése van a témával kapcsolatban keresse fel könyvelő irodánk szakembereit.

www.csaszarkovacs.hu

Nyári szabadságok kiadása

Következő blog bejegyzésünk témája nyár révén a szabadságok kiadásának kérdése. Vannak olyan munkáltatók akik rugalmasan kezelik a kérdést, de vannak olyanok is akik nem teljesen a törvény előírásai hanem gazdasági érdekeit szem előtt tartva adják ki a munkavállalói részére a szabadságokat.

A munka törvénykönyve szerint az alapszabadság egynegyedét a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni azzal, hogy a munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.

A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama - az esedékesség évében történő megkezdése esetén - a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot

A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.

Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.  

forrás: kalkulator.hu

Tisztelt munkáltatók, vállalkozók a fenti szabályokat kell tehát szem előtt tartaniuk a szabadságolások terén.

 

Ha a témával kapcsolatban kérdése van, lépjen kapcsolatba könyvelő kollégáinkkal a megadott webcímen:

www.csaszarkovacs.hu

    

Nehézfegyver az adóhatóság kezében

Azon Tisztelt Cégvezetők figyelmét szeretnénk felhívni a következő bejegyzésünkkel, akik rendszeresen elmulasztják betartani a különböző adók befizetésének határidejét. A késedelmi pótlék felszámításánál nagyobb fegyver az adóhatóság kezében az inkasszó intézménye.

Az adóhatóság a költségvetési bevételek teljesülése érdekében kényszerintézkedésekhez folyamodhat. A hatósági inkasszó intézményével mind a magánszemélyek, mind a gazdálkodó szervezetek találkozhatnak. A bankszámlanyitásra kötelezett személyeknek legalább egy pénzforgalmi számlával kell rendelkezniük, ami az adózó törzsadataiban szerepel, így ez hivatalból rendelkezésre áll. A számlanyitásra nem kötelezettek esetében viszont a pénzintézeteket kell az információért megkeresnie az adóhatóságnak. Az adóhatóság jellemzően előzetes értesítés nélkül, a tartozás összegének nagyságától függetlenül kezdi meg a végrehajtást, amelyre a hatályban lévő jogszabályi előírások feljogosítják. Ha az esedékességig a kötelezettséget az adózó nem fizeti meg, rövid időn belül számítani lehet az inkasszóra, hacsak nincs azt kizáró tényező, pl. fizetési kedvezmény iránti kérelem. Az adóhatóság bankonként egy számlára kezdeményezi az inkasszót, a pénzintézet azonban a megjelölt számlaszámon túl - azon elegendő fedezet hiányában - köteles kiterjeszteni a teljesítést minden fizetési-számla szerződés, betétszerződés, takarék-betét szerződés alapján kezelt, az adóst megillető összegre is. A több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg teljes egészében végrehajtás alá vonható bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés esetében. Ha a számlán nincs elegendő fedezet, a pénzintézet 35 napig sorba állítja a megbízást. Elsősorban a forintban kezelt összegekből teljesít a bank, - ezen belül is az alacsonyabb kamatozásúval indít- ezt követően alkalmazza az inkasszót a külföldi pénznemben rendelkezésre álló összegre.

forrás: APEH.hu

Csepeli könyvelő irodánk elérhetősége:

www.csaszarkovacs.hu 

 

Félre értelmezték a hatósági ellenőrzés megkezdésének időpontját

Ebben a hónapban olvashattunk egy cikket az adozona.hu szakmai portálon  azzal a témával kapcsolatban, hogy mikor minősül megkezdettnek a hatósági ellenőrzés. A Tisztelt szakértő kolléga cikkje szerint

"Az adóhatóság gyakran egy ellenőrzés kezdetén hívószám kijelzése nélküli hívással, telefonon egyeztet időpontot, s ezt a közlést - bár a törvény nem erre ad felhatalmazást - előzetes értesítés kézbesítésének tekintik. Ha felvesszük a telefont, az értesítést a hatóság "kézbesítettnek" minősíti, innentől kezdve már önellenőrzés benyújtására sincs módunk."

 

A teljes cikk itt olvasható:

http://adozona.hu/aktualis/20110711_adoellenorzes_telefonos_ertesites.aspx?wa=eugy1112

 

A hatóság reakciója szerint azonban ez az állítás ilyen formában nem valós.

"Bár a szerző mind az Art. 93. § (1) bekezdésének első mondatában használt szavak „hivatalos (akadémiai) nyelvi értelmezés”-ét, mind pl. azt, hogy mely iratokat kell hivatalos iratként kézbesíteni, megfelelő hivatkozással igyekszik alátámasztani, a cikk alapját jelentő, a szerző által az adóhatóságnak tulajdonított álláspont forrására vonatkozóan a szöveg sem idézést, sem egyéb utalást nem tartalmaz – jóllehet a szerző meggyőződése e tekintetben mindvégig olyan szilárd, hogy ennek jegyében sajnálatos módon nem átallja sem az adóhatóság hozzáértését, sem annak jóhiszeműségét kétségbe vonni.

A hivatkozási alap megjelölésének elmaradása nem véletlen, ilyen tartalmú hivatalos állásfoglalást ugyanis sem a NAV, sem a korábbiakban annak jogelődje (APEH) nem adott ki. Nevezett adószakértő által kifejtettek ezért félrevezetőek az adózók, illetve a szakma szereplői számára.

Az adóhatóság álláspontja ugyanis éppen az ellenkezője annak, mint amit a szerző állít.

„Az adóhatóságnak az ellenőrzéssel kapcsolatos telefoni értesítése nem eredményez önellenőrzési tilalmat tekintve, hogy nem valósul meg az ellenőrzésről szóló értesítés kézbesítése.”

„Ha valamely körülmény miatt ez indokolt, sor kerülhet rövid úton történő értesítésre is (telefon, távirat), azonban az adózó ily módon történő értesítése nem eredményezi az önellenőrzési tilalom beálltátfigyelemmel az Art. 93. § (1) bekezdésére.”

A teljes cikk itt olvasható:
http://adozona.hu/aktualis/20110722_nav.aspx#utm_source=20110711_adoellenorzes_telefonos_ertesites&utm_medium=Flyer&utm_campaign=adozona.hu

Akik esetleg tehát izgultak azon mikor is indul valójában a hatósági ellenőrzés a hatóság tájékoztatása megnyugodhatnak, hiszen szó sem volt arról, hogy a telefonos értesítés az ellenőrzés megkezdését jelentette volna. Valószínűleg valamilyen félreértés miatt születhetett ez az álláspont, a törvények dzsungelében nem nehéz ma elveszni.

forrás. www.adozona.hu

Budapesti könyvelő, adótanácsadó kollégáink elérhetősége:

www.csaszarkovacs.hu

Egyéni VS Társas vállalkozás

Cégünk nagyon gyakran tapasztalja, hogy kezdő vállalkozni szándékozó, de vállalkozásban nem jártas emberek cégalapításkor nem konzultálnak könyvelővel. Ismerősök útján próbálnak tájékozódni, hogy ki mit mit ajánl, mint amikor az ember nyaralni szeretne menni, vagy autót vásárol. A vállalkozás azonban nem egy olyan dolog természetéből adódóan amit egy sablon alapján bárkire rá lehetne húzni. Minden tevékenység, minden szituáció más. Ezért először mi mindenképpen azt javasoljuk mindenkinek, hogy keressen fel egy profi könyvelő, adótanácsadó szakembert aki felméri az adott tevékenységet, a tevékenység paramétereit, anyagi hátteret, foglalkoztatási környezetet...stb és csak utána vágjon bele bármibe is. 

Profi csapatunk most megoszt Önnel néhány olyan tippet, ami segíthet eldönteni, milyen vállalkozási formában érdemes gondolkozni. Az összefoglalónk nem teljes körű, ha bármi kérdése van a leírtakkal kapcsolatban könyvelőink állnak rendelkezésükre a megadott elérhetőségeken. www.csaszarkovacs.hu

    

I. kérdés a felelősség

Míg az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel, addig egy Kft tulajdonosa kizárólag a rendelkezésre bocsátott vagyon erejéig felelős. Azt nem kell ecsetelni, hogy vállalkozni veszélyes, megnyugtató érzés ettől a potenciális veszélyforrástól védve tudni a magánvagyont.


II. kérdés a vállalkozás értékesítése

Ugyancsak előnyt jelent az egyéni vállalkozással szemben, hogy a társas vállalkozásnál adott a lehetőség arra, hogy eladjuk „cég”-et. Ilyen lehetősége az egyéni vállalkozónak nincsen, ott csak az eszközök értékesíthetők, de a cég maga nem. Lényeges ez a különbség, mert egy vállalkozás nem biztos, hogy az eszközei által értékes. A cégértékben megjeleníthető a jó hírnév, az ügyfélkör, a bejáratottság, ismertség – az egyéni vállalkozó ezeket nem tudja eladni – a társas vállalkozás igen. 


III. kérdés az adózásban

Adózásban is kedvező lehet, hogy a társas vállalkozásban – szemben az egyéni vállalkozással - nincs kötelező osztalék-elszámolás – az adózott eredményt nem kötelező osztalék-fizetésre felhasználni és megadózni, hanem eredménytartalékba helyezhető.

IV kérdés az alapítás és fenntartás költsége

Korábban jelentős különbségek voltak abban, hogy mennyibe kerül kiváltani az egyéni vállalkozói engedélyt, és mennyibe kerül megalapítani egy társas vállalkozást. Ezen a téren az egyéni vállalkozás volt a kedvezőbb, azonban az egyszerűsített cégeljárásnak és annak köszönhetően, hogy egy Kft-t már 500.000 Ft jegyzett tőkével meg lehet alapítani, ma már nem olyan egyértelmű a helyzet. Tapasztalataink azt is mutatják, hogy a könyvelői piacon mutatkozó éles verseny miatt a könyvelési díjban sincsenek lényeges különbségek.

Ezek azok a dolgok amiket az embernek első körben mérlegelnie kell. Az adott tevékenységnek a végzésére melyik vállalkozás forma lenne a legmegfelelőbb. Ezt követően jöhet a többi kérdés amihez már mindenképpen szakember javasolt. Nem érdemes mende-mondákra hagyatkozni, ha vállalkozni szeretne forduljon szakemberhez!

Ha kérdése, megjegyzése van a fenti témával kapcsolatban forduljon bátran könyvelő irodánk szakembereihez a lenti címen.

www.csaszarkovacs.hu

Adóparadicsom magyar módra

Sokak fordulnak hozzánk azzal a kérdéssel, hogy valóban törvényes e áthelyezni cégük székhelyét olyan településre, ahol 0 % az iparűzési adó.

A székhely áthelyezése teljesen legális. Egyrészt Ön oda helyezi a székhelyét, ahová akarja, ebbe senkinek nincs beleszólása. Másrészt teljesen jogosan, sőt büszkén felvállalható, hogy azért teszi át, mert ott nem kell Iparűzési adót fizetnie. Tehát ez egy legális, felvállalható döntés, sőt ha ezzel jelentős pénzt takarít meg a cégének és mégis kihagyja, akkor saját magát hozza hátrányba azon versenytársaival szemben, akik élnek ezzel a lehetőséggel.

Van egy elterjedt kósza hír, miszerint "Ott kell megfizetni az iparűzési adót, ahol a bevétel keletkezik."

Valószínűleg abból a szabályból redukálódott le ez, hogyha egy cégnek több településen is van
székhelye, telephelye (fióktelepe) - akkor ezek között meg kell osztani az iparűzési adót. De még ezt sem bevételarányosan, hanem két módon lehet: Vagy bejelentett alkalmazottak arányában vagy a beruházás arányában. Tehát ha egy településen Önnek nincs székhelye, telephelye, fióktelepe, akkor ott nem kell Iparűzési adót fizetni.

Jelen összefoglalónk nem teljes körű, de rávilágít a legfontosabb tudnivalókra és tévhitekre az iparűzési adó csökkentésének abszolút legális módszereiről.

Ha további kérdései vannak a témával kapcsolatban kérjük lépjen kapcsolatba könyvelő irodánk munkatársaival.

www.csaszarkovacs.hu

Mit tehetünk ha túl magas a cégünk kintlévősége I.

Ügyfeleinkkel való beszélgetések során az utóbbi időben szinte mindig elhangzik a bűvös mondat: "na és hogy megy az üzlet?". Tapasztalataink azt mutatják, hogy a forgalom visszaesésen felül a legnagyobb problémát a nagy összegű kintlévőségek okozzák. Manapság még a jól működő cégek életét is jelentősen nehezíti a kintlévőség mértéke, ami a likviditás csökkenésében jelentkezik először. Vajon tényleg csak a hagyományos és kevés számú megoldások közül választhat egy olyan vállalkozás, amely szeretné megoldani ezt a problémát?

Azt hihetnénk, hogy a kintlévőségünk akkor keletkezik, amikor a könyvelőnk jelzi, hogy egy-egy számlánkat a fizetési határidőn túl még mindig nem egyenlítették ki. Ezzel szemben a legtöbb esetben a kintlévőségünk akkor keletkezik, amikor a számlát még ki sem állították. Számos módja és időpontja lehet annak, hogy már jóval a számlázás előtt miképpen és mikor teremtjük meg előre a kintlévőséget. Az alábbi megoldások egy része az ilyen helyzeteket előzi meg, a továbbiak pedig a megelőzésen túli lehetőségekről szólnak.

Az első tanács:

Kinek szeretne eladni, milyen vevőkkel szeretné körbevenni magát? Számos vezető panaszkodik, hogy egy-egy ügyfele rendszeresen késve fizet. Ha feltesszük, hogy mire jó egy ilyen ügyfél, s hogy miért nem szabadul meg tőle - tehát miért ad el neki továbbra is -, akkor azt a választ kapjuk, hogy azért, mert nem engedheti meg magának, hogy ne adjon el mindenkinek, aki csak vásárolni hajlandó. Dehogyisnem! Az a vevő, amely nem fizet időben, olyan mennyiségű energiát, figyelmet köt le a cég életéből, hogy ha ugyanezt a mennyiségű figyelmet a jól fizető ügyfelekkel összefüggő kapcsolatok ápolásra és új ügyfelek szerzésére fordítanánk, akkor többszöröse jönne be annak a bevételnek,
mint amit a notórius nem fizetőtől próbálunk behajtani. Engedje el legrosszabbul fizető ügyfeleit!

Hamarosan jelentkezünk további hasznos tanácsokkal, hogyan tudja hatékonyan csökkenteni kintlévőségét.

Ha kérdése van a fenti témával kapcsolatban forduljon könyvelő, adótanácsadó kollégáinkhoz a lenti elérhetőségeken.

www.csaszarkovacs.hu