2011. július 23., szombat

Minden olyan cégvezetőnek szükséges fizetőképességi nyilatkozatot...

...készítenie, ahol a tulajdonosok osztalék jóváhagyásáról döntöttek. A Gt. 131. §-a további feladatokat határoz meg. Biztosak vagyunk benne, hogy minden cégvezető találkozott már az osztalékfizetés intézményével, de legalábbis már hallott róla. Abban is biztosak vagyunk, hogy nem minden cégvezető hallott már arról a könyvelőjétől, hogy a taggyűlési határozaton kívül milyen egyéb teendőik illetve teendőink vannak ilyenkor.

A számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A taggyűlés a jóváhagyásról az ügyvezetőnek, – és ha a társaságnál felügyelőbizottság működik – a felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára dönt. A mérleg (számviteli törvény szerinti beszámoló) elfogadásával együtt lehet határozni az eredmény felosztásáról, vagyis osztalékfizetésről.

A Gt. 131. § (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek (azaz, ez a kötelezettség bt-kre, kkt-re nem tejed ki, a kft-re viszont igen) írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.

Az elektronikus úton történő benyújtást egyesek többféleképpen értelmezik, sőt vannak még olyan cégbíróságok is, akik a papír alapú adatszolgáltatást sem utasítják vissza.

A törvény előírása szerint a dokumentumot digitális aláírással ellátott formában kell továbbítani. Ettől eltérő gyakorlat ügyében javasoljuk, mindenki a saját területileg illetékes cégbíróságnál érdeklődjön, hogy mit fogadnak el.

Olyan értesülések is terjedni látszanak, hogy digitális aláírás nélkül, egy ?sima? e-mail formájában is lehet a kötelezettséget teljesíteni. Ezzel persze az lehet a probléma, hogy semmilyen visszaigazolásunk nincs, hogy a kötelezettséget teljesítettük. Míg a levélnél a feladóvevényt, digitális aláírással ellátott küldésnél pedig elektronikus visszaigazolást kapunk. Sőt az utóbbinál a cégbíróság a feldolgozás után még végzést is küld.

A nyilatkozat címzettje a taggyűlés, illetve a cégbíróság is. A nyilatkozat szövegszerű tartalma a törvényi rendelkezés alapján a következő lehet: „Alúlírott ügyvezető nyilatkozom, hogy a 2009. évre megállapított osztalék a Gt.131.§-ának rendelkezéseire is figyelemmel kifizethető, a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. "



Ha kérdése van a témával kapcsolatban keresse fel könyvelő irodánk szakembereit.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése